Ügyvédi etikai szabályzat és marketing: a reklámra vonatkozó pontok érthetően

Ügyvéd etikai szabályzat és marketing: mit tilt a MÜK szabályzat reklámról szóló 9. pontja, mi marad szabadon, és hogyan írd át a kockázatos mondatot.

Szerző: · alapító, Miriad

Marketing- és működési útmutató, nem jogi állásfoglalás és nem a szabályzat hivatalos értelmezése. A pontokat a Jogtáron elérhető egységes szerkezetből idézem; kétes mondatnál a területi kamarád dönt.

Röviden: Az ügyvédi etikai szabályzat a reklámot nem tiltja, hanem keretezi. A szabályzat 9.4 pontja az agresszív hangot, az összehasonlítást, az eredményességi mutatót és az ügyfélszámot zárja ki, a 9.5 pont a jobb vagy gyorsabb hatósági eredmény látszatát. A szakterület, a menet és a díjazás tárgyszerű leírása szabad.

A MÜK szabályzat reklámról szóló része két pontra épül: a 9.4 négy dolgot zár ki, a 9.5 egy látszatot. A szakterület, a menet és a díjazás tárgyszerű leírása egyik tilalom alá sem esik.

„Az etikai kódex szinte mindent tilt, ügyvédként jobb csendben maradni” – ezt mégis sokan így tanulták, és két évtizede volt is alapja. A honlap ezért egy név és egy cím, a közösségi médiában semmi, és amikor valaki rákeres egy ügytípusra, más ügyvédet talál.

A csend nem semleges. Valaki más beszél helyetted.

Az etikai szabályzat első olvasásra szinte mindent tilt, második olvasásra jóval kevesebbet. Sorra veszem a reklámra vonatkozó pontokat, és utánuk azt, mi marad szabadon a szakmai tájékoztatásban. Ha irodavezető vagy, és te írod a szövegeket, a végén lévő háromkérdéses ellenőrzés neked szól.

Hogy a szabályokból csatornánként mi következik, azt a kis iroda ügyvéd marketing útmutatója járja körül.

Mit mond az ügyvéd etikai szabályzat a reklámról?

A hatályos ügyvédi etikai szabályzat, a 6/2018. MÜK szabályzat, a reklámot a 9. pontban szabályozza (MÜK szabályzat). A reklám megengedett, a tilalmak a tartalmára vonatkoznak: mit állít, mihez hasonlít, és mit ígér. A szakmai tájékoztatás, a szakterület és a díjazás tárgyszerű leírása nincs a tilalmak között.

Két pontot érdemes fejből tudni.

A 9.4 pont szerint a reklám nem lehet agresszív, nem tartalmazhat minőségre, eredményességre vagy díjra vonatkozó összehasonlítást, és nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára, ügyfelei számára.

A 9.5 pont szerint az ügyvéd nem keltheti azt a látszatot, hogy hatóságnál jobb eredményt ér el, vagy gyorsabban intéz ügyet.

A reklám tartalmáról ez a két pont szól; a honlapra és az ügyfélszerzésre további pontok vonatkoznak.

A honlapra külön szabályok is vonatkoznak, például a kamarai egységes szöveg és a vendégkönyv tilalma. Ezeket az ügyvédi honlap szabályai cikk sorolja.

Ezt a leírást csinálom meg az üzleti aggyal: az iroda díjazása, menete és válaszai egy helyen, forrással, a szabályzat tilalmait kerülve. Ha érdekel, hogyan néz ki ez egy kis irodánál: Bemutató vagy konzultáció.

A 9.4 pont tilalmai, mondatpéldákkal

A 9.4 pont négy dolgot zár ki: az agresszív reklámot, az összehasonlítást minőségre, eredményességre vagy díjra, az eredményességi mutatóra utalást és az ügyfélszám közlését. Mind a négy esetben ugyanaz a megoldás: az állítás helyett leírod, mit csinálsz, kinek, és milyen menetben. Az ilyen mondat tájékoztat, és nem ítélkezik rólad.

Tilalom (9.4 pont) Kerülendő mondat Helyette
agresszív reklám „Ne várj, amíg késő! Hívj most!” „Időpontot telefonon és e-mailben is kérhetsz.”
összehasonlítás minőségre „Alaposabbak vagyunk a nagy irodáknál.” „Az első megbeszélés után írásban összefoglaljuk a lehetőségeket.”
összehasonlítás díjra „Nálunk kevesebbet fizetsz.” „Ingatlan-adásvételnél fix díjjal dolgozunk, a díjban nem foglalt költségeket külön jelöljük.”
eredményességi mutató „Ügyeink döntő többségét megnyerjük.” „Polgári peres ügyekben első- és másodfokon képviselünk.”
ügyfelek száma „Már több száz ügyfél bízott ránk.” „Családjogi és öröklési ügyekkel foglalkozunk.”

A jobb oszlop szárazabb, és pont ez a cél. Ami ítélet rólad, az kockázatos. Ami leírás arról, mit csinálsz, az tájékoztatás.

Egy szakvéleménynél is így van. Az a szakértő, aki azt írja, hogy „nálam alaposabb szakértőt nem talál”, kevesebbet mond, mint aki leírja a módszerét és a megvizsgált iratokat.

Igen, de ha igaz, akkor miért nem írhatom ki?

Mert a szabályzat bizonyos állításokat akkor is kizár, ha igazak. Az ügyfélszám és az eredményességi mutató lehet pontos, mégis tilos a reklámban, mert a következő ügyfélnek olyan elvárást kelt, amit az ő ügye nem feltétlenül igazol. A tilalom tehát a hatásra vonatkozik, nem csak a valóságtartalomra.

„De hát ez igaz!” A bosszúság jogos egy olyan szakmában, amely az igazság bizonyításából él.

Az amerikai szabályok is hasonlóan gondolkodnak. A minnesotai szakmai szabályok 7.1 pontja szerint egy igaz állítás is lehet félrevezető, például ha korábbi eredményekről szól, és más ügyfeleknél indokolatlan elvárást kelt (Minnesota, 7.1, megnyitva 2026).

Az igazság nem elég. A hatás is számít.

Ugyanitt a 7.2 pont szerint a „specialista” vagy „minősített” jelzőnél meg kell nevezni a minősítő szervezetet (Minnesota, 7.2, megnyitva 2026). Ez nem magyar szabály, de jól mutatja a logikát: a jelző mögé ellenőrizhető tény kell.

Miért ilyen a mai szabály, és nem szigorúbb?

Részben azért, mert a szigorúbbat a versenyhatóság már kifogásolta. A GVH 2006-ban 5 millió Ft bírságot szabott ki a Magyar Ügyvédi Kamarára, mert az akkori etikai szabályzat reklámkorlátozásai a versenyjogot sértették (Pénzcentrum, 2006). A mai, 2018-as szabályzat tájékoztatást enged, és a tartalmat korlátozza.

Ez a történet sokat elmond. A szabály célja nem az, hogy az ügyvéd ne beszéljen.

Hanem hogy ne ígérjen.

Aki ma azt mondja, hogy a kódex mindent tilt, egy két évtizeddel ezelőtti vitát idéz. A mostani szöveg a reklám tartalmát szabályozza, a tárgyszerű tájékoztatásnak pedig teret hagy.

Kinek kényelmes a „mindent tilt” hiedelem?

Annak, aki így nem kell, hogy döntsön a saját szövegéről. A hiedelem megvéd a hibától, és közben megvéd attól is, hogy az érdeklődő megtaláljon. A szabály elolvasása egy óra, a hiedelem fenntartása évekig tartó csend, és az ajánlott ügyfél is csak egy nevet talál.

„Inkább nem írok semmit, úgy biztosan nem sértek szabályt.” Ez igaz. És itt a gond.

Az az ügyvéd sem mulaszt határidőt, akinek nincs ügye. Csak nem is dolgozik.

Nyisd meg a szabályzat 9. pontját, és olvasd végig. Ha utána is úgy látod, hogy a honlapodra semmi nem írható, az már megalapozott óvatosság. Ha nem, akkor a csend eddig nem a szabályból jött, hanem egy elhalasztott olvasásból, és egy szabályozott szakmában ez nagyon emberi reflex.

A hirdetésre vonatkozó gyakorlati kérdéseket, például hogy hol hirdethetsz, az ügyvédi reklám cikk bontja ki.

Mit tegyél: háromkérdéses ellenőrzés minden mondatra

Mielőtt egy szöveg kimegy honlapra, hirdetésbe vagy posztba, minden mondatra tedd fel ugyanazt a három kérdést: ígér-e eredményt vagy gyorsaságot, hasonlít-e másokhoz, és közöl-e számot az ügyfeleidről vagy az eredményeidről. Ha bármelyikre igen a válasz, írd át a mondatot folyamatleírássá, és csak utána engedd ki.

  1. Ígér? Ha a mondat eredményt vagy gyorsabb hatósági intézést sugall, írd át arra, mit teszel és milyen menetben.
  2. Hasonlít? Ha a mondatban ott a „jobb”, „olcsóbb”, „alaposabb” más irodákhoz képest, töröld az összehasonlítást.
  3. Számol? Ha ügyfélszám vagy sikerarány szerepel, cseréld ügytípusra és menetre.

Példa (szemléltető, nem valós eset): egy egyéni ügyvéd bemutatkozó szövegében 12 mondat van. A háromkérdéses ellenőrzés után 4 mondatot kell átírni: két összehasonlítást, egy gyorsasági ígéretet és egy ügyfélszámot. Az átírás nagyjából fél óra, és a szöveg utána is ugyanannyit mond az ügyfélnek.

A tilalom a mondatot írja át, a mondanivaló marad.

Ha a szöveg alapanyagát keresed, a blog ötletek cikk az ügyfeleid kérdéseiből indul.

A reklámpontok nem hallgatást várnak tőled, hanem azt, hogy ne ígérj, ne hasonlíts, és ne közölj számot az ügyfeleidről. Ezen a kereten belül a szakmai hangod a tiéd. Ha irodavezető vagy, a három kérdést add oda annak is, aki a szövegeiteket írja. Ha a díjazás, a menet és a válaszaid leírásában segítség kell, az üzleti agyat egy rövid beszélgetésen mutatom meg: Bemutató vagy konzultáció.

Gyakori kérdések

Szabad ügyvédként reklámozni?

Igen. A MÜK szabályzat 9. pontja a reklámot szabályozza, nem tiltja. A tilalmak a tartalomra vonatkoznak: nem lehet agresszív, nem hasonlíthat minőségre, eredményességre vagy díjra, nem utalhat eredményességi mutatóra és ügyfélszámra, és nem keltheti a jobb vagy gyorsabb hatósági eredmény látszatát. A tárgyszerű szakmai tájékoztatás ezeken kívül esik.

Írhatom, hogy szakértő vagyok egy jogterületen?

A szakterület megnevezése tájékoztatás, ezt leírhatod. A minősítő jelzőkkel, mint „kiemelkedő” vagy „vezető”, óvatos lennék, mert összehasonlításnak hathatnak más ügyvédekhez képest. Biztonságosabb, ha a jelző helyett azt írod le, milyen ügytípusokkal foglalkozol, és milyen menetben. Kétes esetben a területi kamarát kérdezd meg.

Kiírhatom, hány ügyet nyertem meg?

Nem. A MÜK szabályzat 9.4 pontja szerint a reklám nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára vagy ügyfelei számára, akkor sem, ha a szám pontos. Helyette leírhatod, milyen ügytípusokban és milyen eljárási szakaszokban képviselsz. Ez az érdeklődőnek is hasznosabb, mert a saját helyzetét keresi, nem a statisztikádat.

Ki dönti el, hogy egy mondatom szabályos-e?

Nem a marketinges és nem én. A szabályzatot a kamara adta ki, kétes mondatnál ezért a területi kamarádat kérdezd, írásban, a mondat pontos szövegével. A háromkérdéses ellenőrzés arra jó, hogy a kockázatos mondatok nagy részét már írás közben kiszűrd, és csak a valóban kétes esetek menjenek a kamara elé.

Források

Termékek a Miriadtól

PilotAI marketingcsapat, ami ismeri a cégedet

Két munkanap alapozás, és az első szerep még azon a héten dolgozik: megírja a hirdetést, legyártja a képet, figyeli a számokat.

Induló kör: havi 300 000 Ft + áfa

Bemutató vagy konzultáció

Az összes csomag