Mit enged a kamara az AI-ról, és mit tehetsz ügyvédként a ChatGPT-be

Ügyvédi kamara AI szabály: mit mond a MÜK és a CCBE-útmutató, hol a határ az ügyvédi titoknál, és mi kerülhet ügyvédként egy általános AI-eszközbe, és mi nem.

Szerző: · alapító, Miriad

Működési útmutató, nem jogi állásfoglalás és nem a kamarai álláspontok hivatalos értelmezése. A kamarai és jogszabályi linkek a cikk végén vannak; kétes esetben a területi kamarád dönt.

Röviden: A felhős AI-ra általános kamarai tilalom nincs a nyilvános anyagokban. A MÜK a CCBE 2025-ös útmutatóját veszi alapul: bizalmas ügyféladat megfelelő biztosíték nélkül nem kerülhet generatív AI-ba, a kimenetet ellenőrizni kell. A határ tehát az ügyvédi titok. A saját tudásod, nyilvános anyag és üres sablon mehet, ami ügyfelet azonosít, az nem.

Engedélyezett AI-eszközök kamarai listájára hiába vársz: a Magyar Ügyvédi Kamara kimondta, hogy termékengedélyező szerepet nem kíván vállalni.

Ettől még sok irodában úgy tudják: „A felhős AI ügyvédnek tilos, a kamara nem engedi.” A mondat mögött jogos óvatosság van. A forrását viszont ritkán tudja megnevezni valaki: melyik pont, melyik határozat, melyik szöveg.

Forrás nélkül ez nem szabály, csak szokás.

Úgy tudod, hogy a felhős AI-t a kamara tiltja? Idézem, mit mondanak a kamarai és az európai útmutatók, és ebből levezetem, mi kerülhet egy általános AI-eszközbe az ügyvédi titok megsértése nélkül. Ha ügyvédjelölt vagy, és otthon már használod, a végén lévő háromszínű lista segít meggyőzni a partnert.

Az AI-szabályok mellé a többi marketinglépést a kis iroda ügyvéd marketing útmutatója gyűjti össze.

Mit mond az ügyvédi kamara AI szabály ma?

A kamara nyilvános anyagaiban kifejezett, általános AI-tilalom nincs. A MÜK a mindennapi AI-kérdésekben elsősorban a CCBE 2025-ös útmutatóját veszi alapul, és nem kíván termékengedélyező szerepet vállalni (Jogászvilág, 2026). Engedélyezett eszközök listájára tehát ne várj: a mérce az, mit teszel bele, és hogyan ellenőrzöd.

A CCBE-útmutató magyar változatát a MÜK 2026. március 3-i dátummal tette közzé (eGov Hírlevél, 2026). Ez a legközelebbi dolog egy kamarai AI-szabályhoz, és érdemes elolvasni.

Egy konkrét alkalmazásra van külön álláspont. A MÜK Elnökség 4/2026. (VII.13.) szakmai álláspontja szerint az AI-alapú beszéd-szöveg átalakításhoz az ügyfél GDPR szerinti hozzájárulását be kell szerezni és meg kell őrizni, a szolgáltató pedig adatfeldolgozó (Jogászvilág, 2026).

Feltételek vannak, terméklista nincs.

Hol a határ: az ügyvédi titok

A határt nem az eszköz, hanem az adat jelöli ki. Az Üttv. 9. §-a szerint ügyvédi titok minden tény, információ és adat, amiről a tevékenységed során tudomást szerzel. A kötelezettség határidő nélkül fennmarad, és a 12. § szerint alóla csak az ügyfél vagy a jogutódja adhat felmentést.

A CCBE ugyanezt az AI-ra fordítja le: személyes vagy bizalmas ügyféladat megfelelő biztosíték nélkül nem kerülhet generatív AI-ba, és a kimenetet használat előtt ellenőrizni kell (CCBE, 2025).

Az adat a kérdés, nem a gép.

Gondolj a könyvelődre. Felhős programban könyvel, mégsem tölti fel a főkönyvedet egy ingyenes fordítóoldalra. Ugyanaz a laptop, két különböző döntés.

Mit tehetsz a ChatGPT-be, és mit nem?

Egy általános AI-eszközbe a saját tudásod, nyilvános anyag és üres sablon kerülhet: díjtájékoztató, GYIK, marketingszöveg, nyilvános jogszabály összefoglalója. Nem kerülhet bele semmi, ami ügyfelet vagy ügyet azonosít, a nevet, a tényállást és az iratot is beleértve. A kettő között a sárga zóna: ott előbb dönts, aztán írj.

Zöld: mehet Sárga: előbb dönts Piros: nem megy
díjtájékoztató, GYIK, szakterület-oldal általános tényállás-típus, ha senki nem ismerhet rá ügyfélnév, cím, azonosító
blogvázlat a saját korábbi válaszaidból levélsablon kitöltése, ha a mezők üresek maradnak ügyirat, beadvány, szerződés tervezete ügyadattal
nyilvános jogszabály közérthető összefoglalója belső folyamatleírás, ha nincs benne ügyadat ügyfélmegbeszélés felvétele hozzájárulás nélkül
marketing e-mail, hírlevél bármi, amiből egy ismerős ráismerne az ügyre

A zöld oszlop hosszabb, mint gondolnád.

Ezért érdemes a zöld oszloppal kezdeni. A díjtájékoztató és a GYIK leírásához készül a Business Brain Starter Kit: az iroda tudását ügyféladat nélkül, rendezetten írod le benne, minden sor mellett jelölve, mi tény és mi feltevés.

Igen, de ha kitörlöm a nevet, akkor mehet?

Nem feltétlenül. Az ügyvédi titok minden tényre és adatra kiterjed, nem csak a névre, és egy szűk ügytípusban vagy egy kisvárosban a tényállás a név nélkül is felismerhető. A kérdés az, rá tudna-e ismerni valaki az ügyre, aki ismeri az ügyfelet. Ha igen, kezeld ügyféladatként.

„Kitörlöm a nevet, és kész.” Ez a gyors megoldás, és pont a gyorsasága csal: a nevet könnyű észrevenni, a többi azonosító adatot nem.

Az észak-karolinai ügyvédi kamara 2024-es etikai véleménye is a tartalomra figyel: az ügyfélre jellemző információt kerülni kell a nyilvánosan elérhető AI-eszközökben (North Carolina State Bar, 2024). Ez amerikai mérce, de jól mutatja a logikát.

A név csak egy adat a sok közül.

Egy kisvárosi hagyatéki vita név nélkül is felismerhető, ha benne van a ház utcája, a testvérek száma, és az, hogy ki ápolta az édesanyát. A szomszéd egy bekezdésből tudja, kiről van szó.

És ha az ügyfél beleegyezik?

Akkor a kérdés az, mibe egyezett bele, és mennyire konkrétan. Erre nincs általános, nyilvános magyar kamarai szabály, az AI-átiratra viszont a MÜK álláspontja kifejezett hozzájárulást kér. A külföldi útmutatók közül több is konkrét, tájékozott hozzájárulást vár, és legalább egy kimondja, hogy egy általános szerződési záradék nem elég.

Az ABA 512-es véleménye szerint a megbízási levél általános, sablonos rendelkezése nem elegendő tájékozott hozzájárulásnak ahhoz, hogy ügyféladat önmagától tanuló AI-eszközbe kerüljön (National Law Review, 2024).

A kaliforniai útmutató szerint bizalmas ügyféladat nem kerülhet olyan eszközbe, amely jelentős titoktartási vagy biztonsági kockázatot jelent, hacsak az ügyfél tájékozottan bele nem egyezett (State Bar of California, 2026).

„Beleírom a megbízási szerződésbe, és kész.” Érthető, mert a szerződés a te terepeted. A külföldi útmutatók szerint viszont a hozzájárulás akkor ér valamit, ha konkrét: melyik eszköz, milyen feladat, mi történik az adattal.

A záradék nem pajzs.

Mit tegyél: háromszínű lista és egy felelős

Tűzd ki a háromszínű listát az irodában, és nevezz meg egy felelőst, aki eldönti a sárga eseteket. Minden kimenetet ügyvéd néz át, minden hivatkozást megnyit. A lista egy oldal, a döntés egyszer születik meg, és utána a kolléga, az asszisztens és az ügyvédjelölt is ugyanazt a mércét használja.

  1. Nyomtasd ki a listát, és tedd a monitor mellé.
  2. Nevezz meg egy felelőst a sárga esetekre.
  3. Kezdj a zöld oszloppal: díjtájékoztató, GYIK, szakterület-oldal.
  4. Olvasd el a CCBE-útmutató magyar változatát.
  5. Ha AI-átiratot használnál, előbb a hozzájárulást és az adatfeldolgozói szerződést intézd el.
  6. Írd le, ki milyen eszközt használ, és frissítsd negyedévente.

Van egy uniós kötelezettség is. Az AI-rendelet 4. cikke 2025. február 2-től előírja, hogy az AI-t használó szervezet gondoskodjon a munkatársai megfelelő AI-jártasságáról (AI Act, 4. cikk, 2024). A lista és a felelős ennek is jó kezdete.

Példa (szemléltető, nem valós eset): egy kétfős iroda kitűzi a listát, és az egyik partnert nevezi meg felelősnek. Az első hónapban három sárga eset jön elő, mindhárom levélsablon. Kettő zöldbe kerül, mert a mezők üresek maradnak, egy pirosba, mert a tényállásból felismerhető lenne az ügy.

A határ az ügyféltitok, és ez megtartható.

A tágabb képet, hogy a jogi AI mire jó ma és mire nem, külön cikk bontja ki. Az egyéni ügyvéd napjáról és az AI-átiratról az egyszemélyes ügyvédi iroda cikk szól, az ügyviteli programok AI-funkcióiról az ügyvédi szoftver cikk.

Kérdezd meg a kollégáidat: melyik oszlopba kerülne az a feladat, amit ezen a héten a legtöbbször csináltatok, és ki dönt, ha sárga? Ha ügyvédjelölt vagy, a táblázatot te vidd be. Az iroda tudásának ügyféladat nélküli leírásához a Business Brain Starter Kit készül, kérj értesítést az indulásról.

Gyakori kérdések

Tiltja a kamara a ChatGPT használatát?

A MÜK nyilvános AI-anyagai feltételekről szólnak, nem általános tilalomról. A kamara a CCBE 2025-ös útmutatóját veszi alapul, amely szerint bizalmas ügyféladat megfelelő biztosíték nélkül nem kerülhet generatív AI-ba, és a kimenetet ellenőrizni kell. A határ tehát az ügyvédi titok: ami ügyfelet vagy ügyet azonosít, az nem megy be. Kétség esetén a területi kamarát kérdezd.

Van a kamarának listája az engedélyezett AI-eszközökről?

Nincs. A MÜK kifejezetten nem kíván termékengedélyező szerepet vállalni, ezért az eszköz vizsgálata az iroda feladata. Nézd meg a szolgáltató felhasználási feltételeit és adatvédelmi szabályait, és azt, hogy tanul-e az eszköz a beírt adatból. Ezt a döntést egyszer hozd meg, írd le, és mindenki ugyanazt a mércét használja.

Mi kerülhet biztosan egy AI-eszközbe?

Ami nem ügyféladat: a saját díjtájékoztatód, a GYIK-ed, a szakterület-oldalaid szövege, marketing e-mail, hírlevél, nyilvános jogszabály összefoglalója és üres sablon. Ezek a te általános tudásod, amit amúgy is elmondasz minden érdeklődőnek. A kimenetet itt is ellenőrizni kell, mert az AI magabiztosan írhat pontatlant.

Mit kér a kamara az AI-átiratnál?

A MÜK Elnökség 4/2026. (VII.13.) szakmai álláspontja szerint az ügyfél GDPR szerinti hozzájárulását be kell szerezni és meg kell őrizni, a szolgáltató pedig adatfeldolgozó. Ebből adódik, hogy az átirat bevezetése előtt érdemes az adatfeldolgozói szerződést és a frissített adatkezelési tájékoztatót is előkészíteni. A pontos feltételeket a kamarai álláspont szövegében nézd meg.

Források

Kapcsolódó cikkek

Termékek a Miriadtól

Üzleti agyÜzleti Agy kezdőcsomag

Kilenc lépés, egy mappa: a céged alapjai olyan fájlokban, amelyekből az AI dolgozni tud.

14 900 Ft

Értesítést kérek

Az összes csomag