Jogi AI kis ügyvédi irodában: mire jó ma, és mire nem

Jogi AI kis ügyvédi irodában: mely feladatokhoz nem kell ügyféladat, hol a határ az ügyvédi titoknál, és miért a hivatkozás ellenőrzése marad a te dolgod.

Szerző: · alapító, Miriad

Marketing- és működési útmutató, nem jogi állásfoglalás. Az ügyvédi titokról a törvény és a kamara szövege dönt; a linkek a cikk végén vannak.

Röviden: A jogi AI kis irodában ma szövegmunkára jó: vázlatra, átfogalmazásra, összefoglalóra, marketingszövegre. Az ügy érdemi megítélésére és a hivatkozások ellenőrzésére nem. A határ az ügyvédi titok: ügyféladat nyilvános eszközbe nem kerül. A marketinghez viszont ügyféladat nem is kell, ezért ott kezdd.

Beírhatod-e a saját díjtájékoztatódat egy AI-eszközbe, hogy érthetőbbre fogalmazza? És egy beadvány-tervezetet, benne az ügyfél nevével?

A két kérdésre más a válasz, mert az elsőben nincs ügyféladat, a másodikban van. Sok irodában mégis egy mondattal intézik el mindkettőt: „az ügyféladat miatt nekünk AI-t nem szabad használni.” Közben a díjtájékoztató három éve ugyanaz, a honlapon nincs GYIK, és minden második telefon ugyanazzal a kérdéssel kezdődik.

A tilalom kényelmes. A munka marad.

Ez a cikk kis ügyvédi irodának szól, amely az ügyféltitok miatt kerüli az AI-t. Szétválogatom a feladatokat aszerint, melyikhez nem kell ügyféladat, és megnézem, hol húzódik a határ a kamarai és az európai útmutatók szerint. Az ügyvédjelöltnek is szól, aki már használja otthon, és nem tudja, hogyan hozza be az irodába.

A sorozat elejét a kis iroda ügyvéd marketing útmutatójában találod.

Mire jó ma a jogi AI egy kis irodában?

A jogi AI egy kis irodában ma elsősorban szövegmunkára jó: vázlatot ír, átfogalmaz, összefoglal, közérthetővé tesz egy nyilvános jogszabályszöveget. Az ügy érdemi megítélésére, a stratégiára és a hivatkozások helyességére nem lehet bízni. Minden kimenet tervezet, amit ügyvéd olvas el, mielőtt bárhova kimegy.

A feladatokat érdemes aszerint szétválogatni, kell-e hozzájuk ügyféladat.

Feladat Kell ügyféladat? Mit nézz meg
díjtájékoztató, GYIK, szakterület-oldal nem a díjközlés kamarai feltételeit
blogcikk-vázlat a saját korábbi válaszaidból nem minden jogi állítás forrását
nyilvános jogszabály közérthető összefoglalója nem hogy a hatályos szöveget nézte-e
levélsablon üres mezőkkel nem hogy a sablonban ne maradjon ügyadat
ügyirat összefoglalója, beadvány tervezete igen ide csak ellenőrzött, biztosítékkal védett eszköz jöhet, ha egyáltalán

A táblázat négy sora ügyféladat nélkül megy.

Az ötödik sor az, amiről a vita szól. Ott a döntés a tiéd, és a kamarai útmutató a mérce, nem a lelkesedés.

Igen, de az ügyvédi titok nem tilt meg mindent?

Nem tilt meg mindent, de pontosan kijelöli a határt. Az Üttv. 9. §-a szerint ügyvédi titok minden tény, információ és adat, amiről a tevékenységed során tudomást szerzel. A kötelezettség határidő nélkül fennmarad, és a 12. § szerint alóla csak az ügyfél vagy a jogutódja menthet fel.

„Akkor az egész AI kiesik.” Ez a következtetés egy lépéssel túllő a célon: a feladatok nagy részénél nem áll.

A díjtájékoztatóban, a GYIK-ben és a szakterület-oldalon nincs ügyvédi titok. Ezek a te általános tudásod, amit amúgy is elmondasz minden érdeklődőnek.

A titok az ügyhöz tartozik. Nem a szakmádhoz.

Egy szakmai konferencián is beszélsz a hagyatéki eljárás menetéről, csak az ügyfeleid nevét és történetét nem hozod szóba. Az AI-eszköznél ugyanez a határ: a tudásod mehet, az ügy nem.

A Magyar Ügyvédi Kamara a mindennapi AI-kérdésekben elsősorban a CCBE 2025-ös útmutatóját veszi alapul, és nem kíván termékengedélyező szerepet vállalni (Jogászvilág, 2026). A CCBE szerint személyes vagy bizalmas ügyféladat megfelelő biztosíték nélkül nem kerülhet generatív AI-ba, és a kimenetet használat előtt ellenőrizni kell (CCBE, 2025).

Ha az ügyféladat nélküli részt szeretnéd egyszer rendesen leírni, a díjazással, a menettel és a válaszaiddal együtt, erre készül a Business Brain Starter Kit: minden sor mellett jelöli, mi tény, mi feltevés, és mi ismeretlen.

Mire nem jó a jogi AI: hivatkozás és érvelés

A jogi AI meggyőzően ír, és ettől veszélyes ott, ahol a pontosság számít. Bírósági határozatra, jogszabályhelyre vagy szakirodalomra hivatkozni csak akkor lehet, ha a forrást te magad megnyitottad. Az ügy érdemi értékelése, a kockázat mérlegelése és a stratégia a te munkád marad, akármilyen jó is a vázlat.

A legismertebb eset amerikai. A Mata v. Avianca ügyben a bíróság 5000 dolláros bírságot szabott ki, mert a beadványban a ChatGPT által kitalált, nem létező ítéletekre hivatkoztak (S.D.N.Y., 2023).

Ugyanez a bíróság leírta azt is, hogy egy megbízható AI-eszköz használatában nincs eredendően semmi helytelen. A kötelesség az ellenőrzés volt, nem az eszköz kerülése.

A hivatkozást mindig te nézed meg.

A texasi etikai bizottság 2025-ös véleménye nem kötelezi az ügyvédeket az AI használatára, de aki használja, annak észszerű és naprakész tudással kell rendelkeznie róla (Texas, 2025).

Olyan ez, mint amikor egy helyettesítő kolléga készíti elő a beadványt. Átveheted tőle, de az aláírás a tiéd, és a bíróság téged kérdez meg, honnan van a hivatkozás.

Hol tart a szakma a jogi AI használatában?

Előrébb, mint amit egy kis irodában gondolnánk, de a számok külföldiek. Az Országgyűlés Hivatalának infojegyzete a Wolters Kluwer 2024-es felmérését idézi, amely szerint a jogi irodák 68%-ánál legalább hetente használnak generatív AI-t (Országgyűlés Hivatala, 2025). Magyar részadatot a jegyzet nem közöl.

A Smokeball 2025-ös amerikai felmérésében a kis irodák és egyéni ügyvédek 53%-a használ generatív AI-t a munkafolyamataiban, és ugyanennyien jeleztek etikai aggályt is (LawNext, 2025).

Használat és aggály együtt. Ez a normális állapot.

„Majd ha a kamara kiad egy listát az engedélyezett eszközökről, akkor elkezdjük.” A szakmádban a lista ad biztonságot, így a kérés természetes. A MÜK viszont kimondta, hogy termékengedélyező szerepet nem kíván vállalni, ezért ilyen listára nem érdemes várni.

Az uniós AI-rendelet 4. cikke 2025. február 2-től az AI-t használó szervezettől is elvárja a munkatársak megfelelő AI-jártasságát (AI Act, 4. cikk, 2024). A kérdés tehát nem az, szabad-e. Hanem hogy tudod-e, mit csinálsz vele.

Mit tegyél: egyoldalas AI-szabály a kis irodában

Írj egy egyoldalas belső szabályt, mielőtt bárki eszközt választ. Benne legyen, milyen adat nem kerül nyilvános eszközbe, ki ellenőrzi a kimenetet, és milyen feladatokkal kezdtek. Ez a lap az ügyvédjelöltnek és az asszisztensnek is megmondja, mit szabad, és a vitát egyszer zárja le.

A lap négy sora:

  1. Mi nem megy be: semmi, ami ügyfélre vagy ügyre utal, a nevet, a dátumot és a helyszínt is beleértve.
  2. Mi mehet be: a saját díjtájékoztatód, a GYIK-ed, nyilvános jogszabályszöveg, üres sablon.
  3. Ki ellenőriz: minden kimenetet ügyvéd olvas el, és minden hivatkozást megnyit.
  4. Mivel kezdtek: a díjoldal és a GYIK átírásával, mert ott nincs ügyféladat.

Példa (szemléltető, nem valós eset): egy kétfős iroda a saját díjtájékoztatójából és a telefonon gyakran hallott kérdésekből tíz GYIK-választ készít AI-vázlattal. A vázlatot az egyik ügyvéd soronként átnézi, és ami nem stimmel, kihúzza. Szemléltető becslésem szerint az első kör 2–3 óra, a havi frissítés fél óra.

Nem kell elsőre tökéletesnek lennie. Elég, ha le van írva.

Ha a lap megvan, a következő lépés a kamarai keret: mit enged a kamara az AI-ról, és mi kerülhet a ChatGPT-be. Ha új programot is fontolgatsz, előbb az ügyvédi szoftver választásának szempontjait nézd meg.

Az AI nem a titkot veszélyezteti. A figyelmetlenség igen.

A következő irodai megbeszélésen ne azt döntsétek el, szabad-e AI-t használni, hanem azt, mi kerül a lap négy sorába, és ki ellenőriz. Ha ügyvédjelölt vagy, küldd el ezt a cikket a partnernek a négysoros lappal együtt. A saját irodád tudásának leírásához a Business Brain Starter Kit készül, kérj értesítést az indulásról.

Gyakori kérdések

Szabad ügyvédként AI-t használni?

A MÜK a mindennapi AI-kérdésekben a CCBE 2025-ös útmutatóját veszi alapul, és ez feltételeket szab: bizalmas ügyféladat megfelelő biztosíték nélkül nem kerülhet generatív AI-ba, és a kimenetet ellenőrizni kell. Ügyféladat nélküli feladatokra, például díjtájékoztatóra vagy GYIK-re, a használat így tervezhető. Konkrét eszköznél a kamarai útmutatót és a szolgáltató feltételeit nézd meg, kétség esetén a területi kamarát kérdezd.

Ha kitörlöm a nevet, beírhatom az ügyet?

Óvatosan. Az ügyvédi titok minden tényre, információra és adatra kiterjed, nem csak a névre. Egy kisvárosban vagy egy szűk ügytípusban a tényállás a név nélkül is felismerhető. Ha valaki, aki ismeri az ügyfelet, a szövegből ráismerne, kezeld ügyféladatként, és ne tedd nyilvános eszközbe.

Mire használjam először?

Arra, amihez nem kell ügyféladat: a díjtájékoztató átírására, a GYIK-re, a szakterület-oldalakra és a blogvázlatokra. Ezek a saját tudásodból készülnek, és ellenőrzésük gyors, mert a válaszokat amúgy is tudod. Ha ez működik, akkor érdemes továbblépni, és azt is csak az irodai szabály és a kamarai útmutató szerint.

Kell szólnom az ügyfélnek, ha AI-t használok?

Erre nincs általános, nyilvánosan elérhető magyar kamarai szabály. A CCBE-útmutató az ügyfél felé való átláthatóságot is tárgyalja, az AI-átiratnál pedig a MÜK álláspontja az ügyfél hozzájárulását kéri. Ha ügyféladat kerülne egy eszközbe, előbb a kamarai útmutatót olvasd el, és dönts a megbízási szerződésről is.

Források

Kapcsolódó cikkek

Termékek a Miriadtól

Üzleti agyÜzleti Agy kezdőcsomag

Kilenc lépés, egy mappa: a céged alapjai olyan fájlokban, amelyekből az AI dolgozni tud.

14 900 Ft

Értesítést kérek

Az összes csomag