AI-segítséggel írva, a cikk végén felsorolt forrásokból. Nem jogi tanács.
Röviden: A pénzmosás elleni nyilatkozatot az ingatlanközvetítő kéri, mert a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik: a kötelezettség az irodáé. Az ügyfél akkor sértődik meg, ha a nyilatkozat az utolsó pillanatban, magyarázat nélkül kerül elé. Egy előre küldött, egyoldalas tájékoztató elmondja, miért kéred, mit kérsz és ki látja, és így a kérés a szabályos működés jele lesz.
Az eladó a konyhaasztalnál a közvetítői megbízást írná alá. Kávé, alaprajz, a lakás fotói a laptopon. Ekkor teszed elé a pénzmosás elleni nyilatkozatot, két oldal apró betűvel.
„Ezt most miért kell? Pénzmosónak néznek?”
Elmondod, hogy kötelező. Aláírja. A hangulat viszont ott marad a konyhában, és amikor a szomszédja irodát keres, nem biztos, hogy a te nevedet mondja.
A papír nem sértette meg. A meglepetés igen.
Ez a cikk annak az irodavezetőnek szól, aki a nyilatkozatot az utolsó pillanatban, magyarázat nélkül teszi az ügyfél elé. Leírom, mit mondhatsz el a törvényről, mit kell a saját szabályzatodból venni, és hogyan szól egy előre küldött tájékoztató. Hogy a bizalom hogyan lesz eladói megbízás, azt az ingatlanos marketingről szóló pillércikk mutatja meg.
Pénzmosás elleni nyilatkozat ingatlanközvetítő irodában: kinek a kötelezettsége?
A pénzmosás elleni nyilatkozatot az ingatlanközvetítő a saját kötelezettsége miatt kéri: a pénzmosás elleni törvény az ingatlanközvetítőt a hatálya alá sorolja (Pmt.). Az ügyfél tehát nem gyanúsított, az iroda pedig nem szívességet kér, a törvényt teljesíti. A felügyeletet a NAV-on belüli pénzügyi információs egység látja el.
A kötelezettség a tiéd. A magyarázat is.
Bérbeadás közvetítésénél a törvény határt húz: ez a határ havi 500 000 Ft bérleti díj (Pmt.). Hogy egy adott bérleti ügylet melyik oldalra esik, és mi következik ebből, azt a törvényszöveg és a belső szabályzatod mondja meg.
Ha úgy gondolod, a kis irodádra ez valamiért nem vonatkozik, azt jogász mondja ki, ne a megszokás.
A tájékoztató elején mondd el azt is, ki vagy. Ingatlant szakképesítéssel és az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál tett bejelentéssel lehet közvetíteni, a hatóság nyilvántartást vezet (Lakástörvény, 64/C–64/D. §). Az ügyfél így egy bejelentett közvetítő szabályos kérését kapja, nem egy ismeretlen űrlapot.
A nyilatkozat olyan, mint a tulajdoni lap lekérése a megbízás előtt. Az eladó sem sértődik meg, hogy megnézed, tényleg az övé-e a lakás, mert tudja, hogy ez a munkád része.
Miért sértődik meg az ügyfél, és mikor nem?
Szerintem az ügyfelet a meglepetés sérti, maga a kérés kevésbé. Ha a nyilatkozat magyarázat nélkül, percekkel az aláírás előtt kerül elé, a kérés gyanúnak hangzik. Ha napokkal előtte megkapta, tudja, miért kéred, mit kérsz és ki látja, akkor ugyanaz a papír egy szabályosan működő iroda jele.
| Az utolsó pillanatban | Előre küldött tájékoztatóval | |
|---|---|---|
| Mikor találkozik vele | az aláírás előtt, a tollal a kezében | két-három nappal előtte, otthon |
| Mit gondol | „Gyanús vagyok?” | „Itt rendben mennek a dolgok.” |
| Mit kérdez | miért pont tőle kéred | legfeljebb egy részletet |
| Mi marad utána | kellemetlen emlék a megbízásról | egy iroda, amely előre szól |
„Ha előre szólok, az ügyfél megijed, és máshoz megy.” A félelem valós: senki nem akar az első találkozót papírokkal kezdeni. A nyilatkozatot viszont a másik irodában is kérik, mert minden ingatlanközvetítőre ugyanaz a törvény vonatkozik (Pmt.). A különbség annyi, hogy nálad előre tudja meg.
Ugyanaz a papír, más pillanat.
Az első beszélgetés erre jó alkalom. Ha ebben a beszélgetésben elhangzik egy mondat a nyilatkozatról, a később érkező papír már ismerős.
Mit írj az előre küldött tájékoztatóba?
Az előre küldött tájékoztató egy oldal, öt bekezdés: ki vagy és miért kéred, melyik törvény írja elő, pontosan mit kérsz, ki látja és meddig őrzöd, és kit kérdezhet az ügyfél. A kért adatok listáját és a megőrzés rendjét a belső szabályzatodból másold át szó szerint, fejből ne írd.
A tájékoztató a szabályzatot nem írja felül, csak érthető nyelvre teszi. Mielőtt kiküldöd, mutasd meg jogásznak: ugyanazt mondja-e, mint a szabályzat, csak emberi mondatokban.
Példa (szemléltető, nem valós eset): egy kétfős iroda tájékoztatójának első bekezdése.
Miért kérünk pénzmosás elleni nyilatkozatot? Ingatlanközvetítőként a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozunk, ezért minden ügyfelünktől ugyanezt kérjük, a megbízás aláírása előtt. A kérés nem rólad szól: így dolgozik egy szabályosan működő iroda. A következő bekezdésben leírtuk, pontosan mit kérünk, ki látja, és meddig őrizzük, a belső szabályzatunk szerint. Ha kérdésed van, hívj fel, vagy kérdezd meg a saját ügyvédedet is.
Egy bekezdés, és a kérésből tájékoztatás lesz.
Az energetikai tanúsítványnál ezt már megtanultad. Az eladó sem morog, hogy kell, ha előre elmondtad, mire jó és mikor kéred. A nyilatkozat ugyanígy működik.
Ha az irodában az asszisztens vagy egy kolléga állítja össze a papírokat, a tájékoztató az ő kezébe kerüljön. Ő küldi ki, ő válaszol az első kérdésekre, és ő látja először, ha valamelyik bekezdés félreérthető.
És ha a szerződést úgyis ügyvéd készíti?
Az ügyvéd munkája a szerződés, a nyilatkozat kérése az irodádé marad. A pénzmosás elleni törvény az ingatlanközvetítőt sorolja a kötelezettek közé (Pmt.). Hogy egy ügyvéd bevonása ezen bármit módosít-e, azt jogász mondja meg, ne a szokás, és a választ írd be a szabályzatodba.
„Úgyis aláírja, minek ezzel külön foglalkozni?” Valószínűleg aláírja, ebben igazad van. A kérdés az, mit visz haza: hogy szabályosan dolgozó irodát választott, vagy hogy gyanúsnak nézték.
Az elégedett eladó ajánl. Aki kellemetlenül érezte magát, nem panaszkodik, csak legközelebb nem hív.
Kevesebb adásvételnél ez többet nyom. A KSH szerint 2026 I. negyedévében 11%-kal kevesebb lakásadásvétel volt, mint egy évvel korábban, az adat még hiányos (KSH, 2026). Minden ügyfél, aki ajánl, egy megbízással közelebb visz.
Amikor a nyilatkozat az utolsó percben kerül elő, a sorrendet az iroda állította be, nem az ügyfél és nem a törvény. A papírmunka a nap végére csúszik, mert a bejárás és a telefon sürgetőbb. Ez nem jellemhiba, csak egy megfordítható sorrend.
Mit tegyél: a nyilatkozat útja az első hívástól az aláírásig
A nyilatkozat útja négy pontból áll: az első beszélgetésben egy mondat, a megbízás előtt a tájékoztató e-mailben, aláíráskor a nyilatkozat a tájékoztatóra hivatkozva, utána a tárolás a szabályzat szerint. Ha ezt leírod, minden kolléga ugyanúgy csinálja, és egyik ügyfél sem a tollal a kezében hall róla először.
- Az első hívásban: „A megbízás előtt küldök egy rövid tájékoztatót a pénzmosás elleni nyilatkozatról, ezt minden ügyfelünktől kérjük.”
- Két-három nappal a megbízás előtt: a tájékoztató e-mailben, egy kérdéssel: maradt-e valami nem világos.
- Aláíráskor: a nyilatkozat, egy mondattal a tájékoztatóra hivatkozva.
- Utána: tárolás és megőrzés a szabályzat szerint, és leírva, ki fér hozzá.
- Évente egyszer: a szabályzat és a tájékoztató összevetése a hatályos törvényszöveggel, jogásszal.
Ha a szabályzat még nincs kész, az ingatlaniroda nyitásáról szóló cikk a kezdő lépéseket veszi sorra. A külföldi ügyfélnek a tájékoztatót angolul is érdemes elküldeni; hogy mit kérdez még, azt a külföldi vevőnek szóló hirdetésről szóló cikk mutatja meg.
A papír ugyanaz, csak korábban adod oda.
Ezen a héten döntsd el, ki írja meg a tájékoztatót, és melyik jogász nézi át. A következő megbízásnál már az menjen ki, és figyeld meg, kérdez-e valaki a konyhaasztalnál.
Ha az iroda szabályzatait, tájékoztatóit és sablonjait egy rendezett, forrásolt tudástárba tennéd, amelyből a kollégák és az AI is ugyanazt válaszolja, arról szól az üzleti agy: Bemutató vagy konzultáció.
Gyakori kérdések
Kötelező a pénzmosás elleni nyilatkozat az ingatlanközvetítőnél?
Az ingatlanközvetítő a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik, ezért a törvény és a belső szabályzat szerinti teendők az irodára vonatkoznak. Hogy pontosan mit és mikor kell kérni, azt a hatályos törvényszöveg és a saját szabályzatod mondja meg. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg jogászt, mielőtt az első ügyfél elé teszed.
Mi a teendő, ha az ügyfél nem akarja kitölteni a nyilatkozatot?
Hogy mi következik, ha az ügyfél nem adja meg a kért adatokat, azt a hatályos szabályokból jogász mondja meg, ezt ne fejből oldd meg. Kérdezd meg előre, és a válasz kerüljön be a szabályzatba és a kollégák forgatókönyvébe. Az ügyféllel közben nyugodtan beszélj: mondd el, miért kéred, és hogy mindenkitől ugyanezt kéred.
Bérbeadás közvetítésénél is kell pénzmosás elleni nyilatkozat?
A törvény a bérbeadás közvetítésénél határt húz, amely a havi bérleti díjhoz kötődik, az összeg és a pontos szabály a törvényszövegben áll. Hogy egy adott bérleti ügylet a határ melyik oldalára esik, és mi a teendőd, azt jogásszal egyeztetve írd le a szabályzatodban, hogy minden kolléga ugyanúgy döntsön.
Mikor küldjem el az ügyfélnek a tájékoztatót?
A megbízás aláírása előtt két-három nappal, e-mailben, hogy az ügyfél nyugodtan elolvassa és kérdezhessen. Az első telefonhívásban egy mondatban jelezd, hogy jönni fog. Aláíráskor már csak hivatkozol rá, és a nyilatkozat nem meglepetés. A külföldi ügyfélnek angolul is küldd el, mert neki a magyar gyakorlat ismeretlen lehet.
Források
- Nemzeti Jogszabálytár, „2017. évi LIII. törvény (Pmt., pénzmosás elleni törvény)”, hatályos állapot 2026. https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2017-53-00-00
- Nemzeti Jogszabálytár, „1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény), 64/C–64/D. §”, hatályos állapot 2026. https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1993-78-00-00
- Központi Statisztikai Hivatal, „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2026. I. negyedév”, 2026. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/lakaspiaci-arak-lakasarindex-2026-i-negyedev/index.html