Könyvelőiroda nyitásának feltételei: a kötelező lista és amiről senki nem szól

Könyvelőiroda nyitásának feltételei: engedély, nyilvántartás, kreditpont, ügyfél-átvilágítás, és a döntés, amiről kevés szó esik: kit vállalsz el és mennyiért.

Szerző: · alapító, Miriad

AI-segítséggel írva, a cikk végén felsorolt forrásokból. Nem jogi tanács.

Röviden: A könyvelőiroda nyitásának kötelező feltételei jól körülírhatók: szakképesítés és engedély, nyilvántartás, kreditpontos továbbképzés, pénzmosás elleni ügyfél-átvilágítás. Az első év szűk keresztmetszete mégis máshol van. Az dönti el, kit vállalsz el és milyen díjért, mert az első év ügyfélköre és díjszintje évekig veled marad.

Az Eurostat 2024-es adata szerint a magyar könyvelési, könyvvizsgálati és adószakértői ágazat 29 276 vállalkozásából 21 425 legfeljebb egyfős volt (Eurostat, 2026). Aki most nyit irodát, ezek mellé áll be a sorba, a szakképesítéssel, az engedéllyel és a biztosítási ajánlatokkal a kezében. A papírok rendben lesznek. A gond ott kezdődik, ahol a papírok véget érnek.

Az induló könyvelő az első évben jellemzően mindenkit elvállal, akit egy ismerős küld. A díjat a legkisebb ajánlathoz igazítja, mert fél, hogy különben nem jön senki. A második évre a naptár tele van, a díj alacsony, és a sorban már olyan ügyfél áll, akit szívesen vállalnál, de nincs rá időd.

Előbb a kötelező lista következik a forrásokkal, aztán az a kettő, amiről a nyitási útmutatók hallgatnak: az ügyfélkör és a díj. Hogy ez a kettő a nyitás után hogyan dolgozik tovább, azt a könyvelőiroda marketingjéről szóló pillércikk mutatja.

Könyvelőiroda nyitásának feltételei: a kötelező lista

A könyvelőiroda nyitásának feltételei az engedély, a nyilvántartás, a kötelező továbbképzés és a pénzmosás elleni ügyfél-átvilágítás; az engedélyhez szakképesítés és gyakorlat kell. Ezek nélkül könyvviteli szolgáltatás nem végezhető. A felelősségbiztosítás szabályai ebben a listában nem szerepelnek; azokat a nyilvántartó szerv aktuális tájékoztatójában nézd meg.

A forrásolt pontok:

  • Szakképesítés és engedély. A számviteli törvény 151. § (1) szerint a könyvviteli szolgáltatás irányítására és a beszámoló elkészítésére mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel és engedéllyel rendelkező személyt, vagy ilyen embert foglalkoztató céget kell megbízni (Számv. tv., hatályos szöveg).
  • Gyakorlat és nyilvántartás. Az engedélyhez a szakképesítés után legalább 3 éves, dokumentált számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlat kell, és a jogosultakról nyilvántartás készül (151. § (3), (5), Számv. tv.).
  • Továbbképzés. A nyilvántartott könyvelőnek minden továbbképzési évben legalább 16 kreditpontot kell szereznie, ebből legalább 8-at számvitel témakörben, és regisztrált szakterületenként legalább 4-et; a többletpont nem vihető át (93/2002. Korm. r. 10/B. §).
  • Ügyfél-átvilágítás. A könyvviteli, adószakértői és adótanácsadói tevékenységet végző a Pmt. hatálya alá tartozik, és az üzleti kapcsolat létesítésekor ügyfél-átvilágításra köteles (Pmt. 1. § (1) h), 6. § (1) a)).

A felügyelet kérdése: az Accountancy Europe 2020-as összefoglalója szerint a regisztrált könyvelőt a Pénzügyminisztérium felügyeli, a könyvelők önkéntes szakmai szervezete pedig az MKOE (Accountancy Europe, 2020). A felügyelő szerv mai nevéről nincs friss, megbízható nyilvános forrás, ezért nyitás előtt ellenőrizd a nyilvántartó szerv tájékoztatójában. A lista tehát rövid, és rendben is tartható.

Kell-e minden vállalkozásnak regisztrált könyvelő?

Nem minden vállalkozásnak. A számviteli törvény szerint mentesül a szakképesített könyvelő megbízásának kötelezettsége alól a vállalkozó, ha a nettó árbevétele az előző két üzleti év átlagában nem haladja meg a 20 millió forintot (Számv. tv. 151. § (2)). Ez az induló iroda ügyfélkörére is hat.

A legkisebb ügyfeleknek tehát a törvény nem írja elő, hogy szakképesített könyvelőt bízzanak meg. Szerintem ezért ebben a körben a legélesebb az árverseny: az ügyfél választhat bárkit, és sokszor a díj alapján választ.

Ebből nem az következik, hogy a kis ügyfél rossz ügyfél. Csak annyi, hogy a díjat és a szolgáltatási kört nála kell a legpontosabban leírni, különben a havi zárás és a telefonos tanácsadás ugyanazért a díjért megy.

A kicsi ügyfél tehát nem gond, a leíratlan kicsi ügyfél az.

Amiről senki nem szól: kit vállalsz el az első évben?

Az első év legfontosabb döntése az ügyfélkör. Aki minden ajánlott érdeklődőt elvállal, annak a második évre a naptárát az első év véletlenje tölti ki. Ha előre leírod, milyen cégformát, méretet és tevékenységet vállalsz, és kit nem, akkor az ajánló is tudja, kit küldjön hozzád.

A piac szétaprózott: a bevezetőben idézett Eurostat-adat szerint az ágazat vállalkozásainak nagy többsége legfeljebb egyfős. Az induló iroda tehát sok kis irodával áll egy sorban. Aki itt mindenkinek mindent kínál, az a díjjal tud csak kitűnni.

Olyan ez, mint a nyitómérleg. Az év közbeni tételeket később helyesbítheted, de ami rossz számmal került a nyitómérlegbe, az minden további évbe átvándorol. Az első év ügyfélköre és díjszintje az iroda nyitómérlege.

Példa (szemléltető, nem valós eset): egy egyfős induló iroda az első évben 20 ügyfelet vállal. Ha ebből 8 olyan egyéni vállalkozó, aki havonta átlagosan két órát telefonál a díjba nem tartozó kérdésekkel, az havi 16 óra. Egy induló könyvelőnél ez a hónap két munkanapja, amelyre nincs szerződés és nincs díj.

A számolás a te számaiddal: (ügyfelek, akiknél a díjon kívüli munka rendszeres) × (havi óra) = a hónap ingyen eladott része.

„Az első évben mindenkit el kell vállalni” — tényleg?

Az első évben valóban kevesebb a választás, de a díj és a szolgáltatási kör akkor is a te döntésed. Elvállalhatsz egy kevésbé ideális ügyfelet, ha a szerződés leírja, mi van a díjban, és mi külön munka. A rossz ügyfelet az teszi rosszá, hogy a határai nincsenek leírva.

Induláskor az üres naptár ijesztőbb, mint a túlzsúfolt, ezért hangzik ez a mondat olyan meggyőzően.

A jogszabályok viszont amúgy is írásbeliséget kérnek. A számviteli törvény engedélyes szakembert kér a szolgáltatás irányítására (Számv. tv.), a Pmt. ügyfél-átvilágítást az üzleti kapcsolat elején (Pmt.). Az ügyfél tehát az első napon úgyis papírt kap tőled. Tegyél mellé még egyet: a szolgáltatási kört és a díjat.

Az első évben is te húzod meg a vonalat, csak le kell írni.

Sok induló könyvelő a díjat későbbre hagyná: majd ha lesz elég ügyfele, emel. Csak éppen akkor lesz a legnehezebb. A telt házas iroda díjemelése minden régi ügyfélnél külön beszélgetés. Az induló díj viszont egyszer íródik le, és mindenkire ugyanaz. Ha a díjszintet most a munka valódi óraszámához igazítod, később nem kell visszacsinálnod.

Az ügyfél-átvilágítás és a díjtájékoztató: miért az első ügyfél előtt?

Az ügyfél-átvilágítást a törvény az üzleti kapcsolat létesítésekor kéri, ezért a menetét és a pénzmosás elleni szabályzatot az első ügyfél előtt érdemes megírni. Ugyanebben a lépésben elkészülhet a díjtájékoztató és a bevezető csomag is. Egy munkamenet, és az első ügyfél már kész rendet kap.

A Pmt. 1. § (1) h) pontja a könyvviteli tevékenységet a törvény hatálya alá vonja, a 6. § (1) a) pontja az átvilágítást az üzleti kapcsolat létesítéséhez köti. A felügyeletet az 5. § f) szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság látja el (Pmt., hatályos szöveg).

Ami ugyanabba a mappába kerül:

  • a pénzmosás elleni szabályzat és az átvilágítási lap,
  • a megbízási szerződés mintája a szolgáltatási körrel,
  • a díjtájékoztató a díjsávokkal,
  • az iratlista és a határidő-naptár (áfabevallás, szja-bevallás, éves beszámoló),
  • a NAV-meghatalmazás menete.

Ez a bevezető csomag váza. Az új ügyfél bevezetéséről szóló cikk az első hónapra bontja.

A kreditpontot is ide írd. A 16 pont (93/2002. Korm. r.) éves feladat, és a beszámolószezonban senki nem ér rá képzésre. Ha a naptárban már januárban ott van, nem decemberben kapkodsz.

Mit tegyél: az első 90 nap sorrendje

Az első 90 napot a kötelező lista után az ügyfélkörre és a díjra szánnám, a marketingre csak utána. Először leírod, kinek dolgozol és mennyiért, aztán ebből lesz a weboldal, a név és az ajánlóknak szóló egy mondat. Fordított sorrendben a weboldal mindenkit behív.

  1. Kötelező lista lezárva: engedély, nyilvántartás, pénzmosás elleni szabályzat, kreditpont-naptár.
  2. Ügyfélkör egy bekezdésben: cégforma, méret, tevékenység, kettős könyvvitel vagy egyszerűbb nyilvántartás; és egy mondat arról, kit nem vállalsz.
  3. Díjsávok és szolgáltatási kör: mi van a díjban (főkönyv, áfabevallás, havi zárás, bérszámfejtés adott létszámig), mi külön munka.
  4. Név és weboldal: a könyvelőiroda nevéről szóló cikk megmutatja, mire keres rá az ügyfél.
  5. Az ajánlóknak egy mondat, például: „Kft.-ket és bt.-ket viszek, kettős könyvvitellel, bérszámfejtéssel.” A szűrés logikáját a könyvelő ügyfélszerzés cikk veszi végig.

Ha egy érdeklődő a díjsáv láttán alkudni kezd, akkor nem a díjjal van gond, hanem az illeszkedéssel. Köszönd meg, és mondd meg, kit ajánlanál neki helyetted.

Az iroda a papíroktól lesz legális, az ügyfélkörtől fenntartható.

Mielőtt az első megbízási szerződést aláírod, írd le egy mondatban, kit nem vállalsz. Ha ez a mondat megvan, az ajánlóid is tudják, kit ne küldjenek hozzád. Ha üzlettárssal nyitsz, ezt a mondatot és a díjsávokat együtt írjátok meg, még az első tárgyalás előtt.

Ha a díjaidat, a szolgáltatási körödet és a gyakori kérdéseidet már az elején egy rendezett, forrásolt tudásbázisba írnád, a Business Brain Starter Kit erre készül: Kérj értesítést.

Gyakori kérdések

Milyen végzettség kell egy könyvelőiroda nyitásához?

A könyvviteli szolgáltatás irányításához és a beszámoló elkészítéséhez mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítés és engedély kell, vagy olyan cég, amely ilyen szakembert foglalkoztat. Az engedélyhez a szakképesítés után dokumentált szakmai gyakorlat is szükséges. A pontos feltételeket a számviteli törvény hatályos szövegében és a nyilvántartó szerv tájékoztatójában ellenőrizd.

Nyithatok könyvelőirodát úgy, hogy én magam nem vagyok regisztrált?

Igen, ha a cég olyan szakembert foglalkoztat, aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel és engedéllyel, és ő irányítja a könyvviteli szolgáltatást. A felelősség kérdését ilyenkor a munkaszerződésben és a belső rendben is rendezni kell. Ha a tulajdonos nem szakember, a díjszabás és az ügyfélkör is a szakmai vezetővel közös döntés legyen.

Kell pénzmosás elleni szabályzat egy kis könyvelőirodának?

Igen. A könyvviteli, adószakértői és adótanácsadói tevékenységet végző a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik, és az üzleti kapcsolat létesítésekor ügyfél-átvilágításra köteles, méretétől függetlenül. A szabályzatot és az átvilágítás menetét érdemes az első ügyfél előtt elkészíteni, mert utólag minden meglévő ügyfélnél pótolni kell.

Mennyit kérjek az első ügyfeleimtől?

Annyit, amennyiből a munka valódi óraszáma kijön, és amit egy év múlva sem kell szégyenkezve emelned. Az induló díjat ne a legkisebb ajánlathoz igazítsd, hanem a saját óraszámodhoz és a szolgáltatási körhöz. Írd le, mi van benne, és mi számít külön munkának, mert az első évben rögzített díjszint évekig veled marad.

Források

Kapcsolódó cikkek

Termékek a Miriadtól

Üzleti agyÜzleti Agy kezdőcsomag

Kilenc lépés, egy mappa: a céged alapjai olyan fájlokban, amelyekből az AI dolgozni tud.

14 900 Ft

Értesítést kérek

Az összes csomag