Teljesítménybővítés ügyintézése: a lépések, amiket a villanyszerelő az ügyfél helyett visz

Teljesítménybővítés ügyintézés villanyszerelőknek: a lépések egy lapon, mikor kell terv, ki viheti a munkát, és hogyan add el az ügyintézést szolgáltatásként.

Szerző: · alapító, Miriad

Frissítve: 2026-10-21. A mérőhelyre és a regisztrációra vonatkozó szabályok mellett a forrásuk áll; a példák szemléltetők.

Röviden: a teljesítménybővítés ügyintézése az a lépéssor, amelyet az ügyfél helyett viszel a tervezővel, az elosztói engedélyessel és a mérőhellyel. Ha egyszer leírod, nem kell minden bővítésnél újra kikeresni. Szolgáltatásként is eladható: az ügyfél előre látja a lépéseket és a határidőt, te pedig az ügyintézés árát.

„Melyik oldalon kell ezt beadni, és mit kértek legutóbb a mérőhelyről?”

Ezt kérdezed magadtól minden teljesítménybővítésnél, mert az előző óta eltelt két hónap, és a lépések nem maradtak meg. Előkeresed a régi e-maileket, felhívod a kollégát, aki tavaly csinált hasonlót, és egy délelőtt elmegy a papírra.

Az ügyfél közben azt hiszi, dolgozol az ügyén. Dolgozol is. Csak a saját emlékezetedet nyomozod.

Az írás annak a villanyszerelőnek szól, aki a bővítést elvállalja, az ügyintézést pedig ráadásként viszi. A leírt folyamattal két dolgot nyersz: nem kell minden alkalommal újra kitalálnod, és az ügyfél előre látja, mi mennyi ideig tart.

Mit jelent a teljesítménybővítés ügyintézése a gyakorlatban?

A gyakorlatban a teljesítménybővítés ügyintézése egy lánc: helyszíni felmérés, döntés a tervről, az igény intézése az elosztói engedélyessel, kivitelezés, mérés és átadás. A szemed a kivitelezésen van, az idő viszont a láncszemek között megy el. Aki a láncot leírta, annál a határidő is látható.

A láncszemek nem mind a tieid.

Szakasz Ki viszi Mit kér az ügyféltől Mit kell előre tudnod
Helyszíni felmérés te hozzáférés a mérőhelyhez, a mostani számla a mérőszekrény állapota, a csatlakozás típusa
Terv villamos tervező, ha kell aláírás, ha kérnek kell-e terv, és egyeztetni kell-e
Igény az elosztónál te, ha az ügyfél megbízott vele adatok, aláírás, ha kérnek az ügyfél elosztójának lépései
Kivitelezés regisztrált villanyszerelő szabad hozzáférés, áramszünet egyeztetése anyag, szabványos mérőszekrény
Mérés, átadás te átveszi a dokumentációt érintésvédelmi mérés, jegyzőkönyv

A harmadik sor neve és tartalma elosztónként eltérhet. Ezt a sort az ügyfeleid elosztójának tájékoztatójából töltsd ki, ne emlékezetből, és írd mellé, mikor nézted meg utoljára.

Mikor kell terv, és mikor elég a szabványos megoldás?

A MEE-VET regisztrált szerelői segédlete szerint a fogyasztásmérőhelyhez MMK-jogosultságú villamos tervező terve kell (MEE-VET, 2025). A tervet viszont előre nem kell bemutatni az elosztónak, ha szabványos csatlakozási típusmegoldás és gyári, rendszerengedélyes mérőszekrény készül, legfeljebb négy felhasználási hellyel és egy közös mérővel.

A szabványos típusmegoldások az Sz1, Sz2, K4 és K5. Ha a munka ebbe nem fér bele, általános eljárás jön, és a tervet legalább 15 nappal a munka kezdete előtt egyeztetni kell az elosztóval (MEE-VET, 2025).

A felmérésen dől el a határidő.

Helyzet a felmérésen Mit jelent az ügyintézésre
szabványos típusmegoldás, gyári mérőszekrény, legfeljebb négy felhasználási hely terv kell, előzetes bemutatás nem
egyedi megoldás vagy több felhasználási hely általános eljárás, egyeztetett terv
a mérőszekrény cseréje is kell a terv és az anyag is a lépéslapra kerül

Ha ezt a felmérésen ki tudod mondani, az ügyfél ott helyben megtudja, melyik úton megy a bővítése. A kérdéseket, amelyekkel a felmérésen ez kiderül, a helyszíni felmérésről szóló cikk sorolja.

Ki viheti a hálózati csatlakozási munkát?

A saját beruházású hálózati csatlakozási munkát regisztrált villanyszerelő végzi, akit a műszaki biztonsági hatóság tart nyilván, és megyénként közzétesz. A nyilvántartásban két kategória van: legfeljebb fázisonként 100 amper és 1000 volt csatlakozási méretig, vagy korlátozás nélkül (219/2017. Korm. rendelet). Az ügyfélnek érdemes megmutatni, hol ellenőrizheti ezt.

Ugyanez a rendelet legalább 1 000 000 forintos felelősségbiztosítást ír elő a regisztrált villanyszerelőnek (219/2017. Korm. rendelet). A hatóság eltilthatja a tevékenységtől, ha súlyos szakmai szabálysértést vagy az elosztói eljárásban feltárt hibás munkát talál. Újra bejelentkezni csak egy év múlva lehet.

A nyilvántartás nyilvános, mutasd meg.

Ha a regisztrációs kategóriádat és a nyilvántartás helyét a lépéslap aljára írod, az ügyfél nem a szomszédtól kérdezi meg, rendben vagy-e. Ha most indulsz, a regisztráció és a biztosítás sorrendjét a villanyszerelő vállalkozás indításáról szóló cikk írja le.

Igen, de az ügyintézésért ki fizet?

Szerintem az ügyfél akkor fizet érte, ha látja, mit kap. Ha az ügyintézés az ajánlatban külön sor, lépésekkel és határidő-sávval, az ügyfél munkának látja, és nem ingyenes ráadásnak. Ha csak a végösszegben bújik meg, a ráfordított órák is eltűnnek, és a következő árajánlatnál sem számolsz velük.

„Az ügyintézés a munkával jár, azért senki nem fizet külön.” Érthető, sokáig így volt szokás, és nem akarsz drágábbnak látszani a versenytársnál. Nézd meg viszont, mennyi órád megy el rá egy évben.

Példa (szemléltető, nem valós eset): egy egyszemélyes vállalkozás egy évben 12 bővítést visz. Mindegyiknél nagyjából 2 óra megy el arra, hogy a lépéseket, a nyomtatványt és a legutóbbi kérést újra kikeresse. 12 × 2 = 24 óra, vagyis három teljes munkanap, amit senki nem fizetett meg.

Három nap a létra helyett az e-mailekben.

„Minden elosztónál más, úgysem lehet leírni.” Jogos, a részletek eltérnek. A lánc szemei viszont hasonlók, és elosztónként egy-egy oszlop elég. Ez olyan, mint az elosztó ajtajára ragasztott kapcsolási rajz: nem minden házban ugyanaz, mégis mindegyikben ott a helye.

Ha a lépéseket eddig minden alkalommal fejből raktad össze, annak egyszerű oka van: ritkán kellett, és mindig sikerült. Úgy kezelted, mint a ritkán használt szerszámot a láda alján: ha kell, előkotrod. A bővítések számával azonban nő a keresgélés ideje is, és ezt eddig egyik árajánlatod sem tartalmazta.

Hogyan add el az ügyintézést szolgáltatásként?

Úgy, hogy az ajánlatban külön tételként szerepel: a lépések felsorolásával, a határidő-sávval és azzal, mit kell az ügyfélnek tennie. Az ügyfél így előre látja, mennyi ideig tart, és mit nem kell neki intéznie. A díj mellé írd, mit tartalmaz, és mit nem.

Az ügyfél amúgy is vár. Egy 2026-os Mapei-felmérés szerint villanyszerelőre átlagosan nagyjából 39 napot várnak Magyarországon (Origo, 2026). Aki ennyit várt, az a munka kezdetén azt akarja hallani, mi következik, és mikor.

A határidő-sáv megnyugtat.

Az ajánlat ügyintézési sorába ennyi kerüljön:

  1. Lépések. A lépéslap szakaszai, egy-egy mondatban.
  2. Ki mit intéz. Mi a te dolgod, és mihez kell az ügyfél aláírása.
  3. Határidő-sáv. A saját lezárt bővítéseid alapján, a leghosszabbal együtt.
  4. Kizárás. Ami nem része, például a mérőszekrény cseréje, ha külön tétel.

Mit tegyél: a bővítés lépéslapja egy hét alatt

A következő bővítésnél írd le a lépéseket menet közben, ne utólag. Minden lépésnél jegyezd fel, mit kellett beadni, honnan töltötted le, mennyi ideig tartott, és mi akadt el. A munka végére kész a lépéslap első változata, a harmadik bővítés után pedig már a határidő-sávod is megvan.

  1. Lépésenként: mi a teendő, ki viszi, milyen dokumentum kell.
  2. Forrás: honnan van a nyomtatvány vagy a szabály, dátummal.
  3. Idő: mennyi ideig tartott a lépés ennél az ügyfélnél.
  4. Elakadás: mi hiányzott, mit kérdeztek vissza.

A lépéslapot add oda annak is, aki nálatok az ügyfelekkel levelez. Ő kapja a „hol tart a bővítésem” kérdést, és ő fogja először észrevenni, ha az elosztó változtatott valamin.

Leírva eladható. Fejben elfogy.

A következő bővítés után nézd meg, hány órát töltöttél ügyintézéssel, és tedd mellé, mennyit számláztál ki belőle.

A rendben vitt ügyintézés a marketing része is: a villanyszerelő és napelem-telepítő marketingjéről szóló útmutató arról szól, mi marad meg a pályázati hullám után. Ha a lépéslapjaidat, a dokumentumaidat és az elosztónkénti eltéréseket egy helyen, forrással leírva tartanád, hogy a kollégád is ebből dolgozzon, ebben segítek: Bemutató vagy konzultáció.

Gyakori kérdések

Mennyi ideig tart egy teljesítménybővítés ügyintézése?

Erre nincs egy szám. Szabványos csatlakozási típusmegoldásnál a terv előzetes bemutatása elmaradhat, általános eljárásban viszont a tervet legalább 15 nappal a munka előtt egyeztetni kell az elosztóval, a MEE-VET segédlete szerint. A saját lezárt bővítéseidből számolj sávot, és azt írd az ajánlatba, a leghosszabb esettel együtt.

Elkérhetem-e az ügyintézés díját külön?

Igen, ha az ajánlatban külön tételként, a lépésekkel és a határidő-sávval együtt szerepel. Az ügyfél így látja, mit kap érte: nem neki kell az elosztóval és a tervezővel levelezni. Írd le azt is, mi nem tartozik bele, például a mérőszekrény cseréje, ha az külön tétel.

Kell-e mindig villamos tervező a bővítéshez?

A MEE-VET segédlete szerint a fogyasztásmérőhelyhez MMK-jogosultságú villamos tervező terve kell. Szabványos típusmegoldásnál és gyári mérőszekrénynél a tervet nem kell előre bemutatni az elosztónak, legfeljebb négy felhasználási helyig. A saját esetedben a tervező és az elosztó tájékoztatója dönt, ezt a felmérésen tisztázd.

Honnan tudja az ügyfél, hogy regisztrált villanyszerelő vagyok?

A 219/2017. kormányrendelet szerint a regisztrált villanyszerelőket a műszaki biztonsági hatóság tartja nyilván, és megyénként közzéteszi őket. Írd a lépéslapra és az ajánlatra a regisztrációs kategóriádat, és azt, hol ellenőrizhető a nyilvántartás. Így az ügyfél a saját szemével győződhet meg róla, és nem a szomszédtól kérdezi.

Források

Termékek a Miriadtól

PilotAI marketingcsapat, ami ismeri a cégedet

Két munkanap alapozás, és az első szerep még azon a héten dolgozik: megírja a hirdetést, legyártja a képet, figyeli a számokat.

Induló kör: havi 300 000 Ft + áfa

Bemutató vagy konzultáció

Az összes csomag