Röviden: Az Orvosetikai Kódex nem tiltja, hogy egy magánorvos hirdessen. Azt mondja meg, mi szerepelhet a hirdetésben az orvosról: a szakképesítése, a tudományos minősítése és az aktuális beosztása. A bizonyítatlan gyógymód reklámozása etikailag kifogásolható. A 2025-ös változat azt is kimondja, hogy az MI javaslata nem veszi le az orvosról a felelősséget.
Sok magánrendelő weboldalán egy név, egy cím és egy telefonszám áll, mert az orvos úgy tanulta, hogy neki a hirdetés szinte tilos. Ez biztonságos érzés, csak közben a páciens egy másik rendelő oldalán olvassa el, mi a különbség a két kezelés között, mennyibe kerül, és ki végzi.
A Kódex valójában szabályozza a hirdetést, nem tiltja, és a határa pontosan megfogalmazható. Annak az orvosnak, aki a Kódex miatt inkább semmit nem ír ki, ez jó hír. A tágabb képet az esztétikai klinika marketing útmutató adja.
Mit mond az Orvosetikai Kódex a hirdetésről?
Az Orvosetikai Kódex szerint az orvos hirdetésben csak a szakképesítését, a tudományos minősítését és az aktuális beosztását használhatja. Etikailag kifogásolható a nem bizonyított gyógymódok reklámozása. A Kódex tehát az orvos önbemutatását korlátozza, és a bizonyítatlan módszert zárja ki, a rendelő tájékoztatását nem tiltja.
A Kódex 2025. november 17-től hatályos változata az Egészségügyi Tudományos Tanács oldalán érhető el (ETT, Orvosetikai Kódex). A hirdetésre vonatkozó rész szerint az orvos a hirdetésben a szakképesítését, a tudományos minősítését és az aktuális beosztását használhatja, és etikailag kifogásolható a nem bizonyított gyógymódok reklámozása (ETT, Orvosetikai Kódex).
A Kódex PDF-je szkennelt kép, a hirdetési pont sorszáma ezért itt nem szerepel. Ha a szöveget egy hatóság vagy jogász felé hivatkoznád, a pontot a PDF-ben keresd meg magad.
Három szó a lényeg: képesítés, minősítés, beosztás.
Gondolj az orvosi bélyegződre. Azon a neved és a pecsétszámod áll, és senki nem várja, hogy rákerüljön: „a város legkeresettebb bőrgyógyásza”. Az ilyen mondatot neked kellene bizonyítanod, az orvosnál pedig a Kódex eleve kizárja.
Igen, de nem egyszerűbb, ha semmit nem hirdetek?
Egyszerűbb, de nem védi meg a rendelőt attól, hogy a páciens máshol tájékozódjon. A Kódex a hirdetés tartalmát szabályozza, a hallgatást nem jutalmazza. Ha a rendelő semmit nem közöl, a páciens a kérdéseit telefonon teszi fel, vagy egy olyan szolgáltatónál, amely a kérdésre válaszol, akár orvos az illető, akár nem.
Az utóbbi nem elméleti kockázat. A HVG szerint esztétikai beavatkozást csak orvos végezhet, mégis más szakmák képviselői is adnak be botoxot (HVG360).
Aki hallgat, azt a kuruzsló túlbeszéli.
A kamarai vagy etikai eljárás réme visszatart, hiszen a szakmai hírnév egy orvosnál mindennél többet ér. A Kódex szabálya viszont rövid. Három dolgot írhatsz ki magadról, és egy dolgot nem reklámozhatsz. Ezt egy délután alatt végig lehet nézni a saját szövegeden.
Az „inkább semmi” mögött ritkán áll konkrét szabály. Többnyire egy bizonytalanság áll mögötte, amelyet senki nem nézett meg közelebbről, mert a hallgatás kényelmes volt. Ez a bizonytalanság egy délutáni olvasással megszűnik, a hallgatás ára viszont minden héten újra jelentkezik, a máshová foglaló páciensekben.
Mit írhatsz ki, és mit ne?
A Kódex szerint kiírhatod a szakképesítésedet, a tudományos minősítésedet és az aktuális beosztásodat, és tájékoztathatsz a rendelőről, a kezelések menetéről és az árakról. Nem reklámozhatsz bizonyítatlan módszert, és nem írhatsz magadról minősítő jelzőt vagy kitalált címet. A határ kérdése mindig ugyanaz: tény-e, és igazolható-e?
| Elem | Mehet | Ne menjen ki |
|---|---|---|
| Orvos | szakképesítés, tudományos fokozat, beosztás | „a régió elismert szakértője”, kitalált cím |
| Módszer | bizonyított eljárás, a lépései | bizonyítatlan módszer reklámja |
| Rendelő | cím, nyitvatartás, működési engedély, eszközök | „a legmodernebb klinika” bizonyíték nélkül |
| Ár | ársáv, mi van benne | ár, amely mögött rejtett tétel van |
| Termék | a kezelés neve, amelyet végzel | orvosi ajánlás egy gyógyszer mellett |
Az utolsó sorhoz a gyógyszertörvény is hozzászól. A vény nélküli gyógyszer reklámja sem tartalmazhat egészségügyi szakember ajánlását, a csak vényre kiadható gyógyszer reklámozása pedig tilos (Gyftv. 17. §, Nemzeti Jogszabálytár). Az orvos arca egy termék mellett tehát már ajánlás.
A hirdetés gyakorlati oldalát, a fotót és a hatásállítást az orvosi reklám szabályairól szóló cikk bontja ki.
Mit jelent a Kódex AI-pontja a hirdetésszövegnél?
A Kódex 2025-ös változata új 2.7. pontot kapott a mesterséges intelligenciáról: az MI javaslatainak elfogadása nem mentesíti az orvost döntéseinek személyes felelőssége alól. A hirdetésszövegnél ebből egy munkarend következik. A gép vázlatot ad, a kiadott mondatért az orvos és a klinika felel, ezért minden szöveget az orvos hagy jóvá.
Az új pont szövege szerint az MI javaslatainak elfogadása „nem mentesíti az orvost döntéseinek személyes felelőssége alól” (ETT, Orvosetikai Kódex). A pont a szakmai döntésről szól. A logikája a marketingre is átvihető.
„Ha a gép írta, nem az én mondatom.” A Kódex éppen ezt a kifogást zárja ki.
Gondolj az EKG-gép automatikus értékelésére. A gép kiírja az értelmezést, de a leletet az orvos írja alá, és ha a gép tévedett, nem a gépet kérdezik meg.
A hirdetésszövegnél ugyanez a helyzet. Az AI gyorsan ír vázlatot egy kezelési oldalhoz vagy egy hirdetéshez, és ez hasznos. A „legmodernebb” vagy a „fájdalommentes” szót viszont az orvos húzza ki, mielőtt kimegy.
A jóváhagyás nem formaság, hanem a felelősség helye.
Hogy mit lehet AI-ra bízni páciensadat nélkül, azt a magánrendelő AI-használatáról szóló cikk írja le.
És ha a közösségi médiában posztolok?
A közösségi médiára 2026 júniusa óta egy külön állásfoglalás vonatkozik: az Egészségügyi Minisztérium és a MOK szerint ott általános egészségnevelő, betegedukációs tartalom adható, konkrét beteg kezelésére vonatkozó nem, és a titoktartás online is kötelez. Az állásfoglalás még nem része az etikai kódexnek, de jelzi az irányt.
Az állásfoglalásról a Telex számolt be (Telex). Az itt leírtak a beszámolóban közölt pontok; a teljes szöveget érdemes a kamaránál elkérni.
A posztnál tehát két szűrő van: a Kódex hirdetési szabálya és az állásfoglalás.
Egy poszt arról, kinek nem ajánlott egy kezelés, belefér. Egy poszt arról, hogyan kezelted tegnap egy páciensed ráncait, nem.
Az Instagram gyakorlati oldalát a szépészeti klinika Instagramjáról szóló cikk mutatja meg.
Mit tegyél: ellenőrizd a hirdetésszöveget a Kódex szerint
Vedd elő a rendelő minden kifelé menő szövegét, és a Kódex szerint mondatonként nézd meg, hogy az orvosról szóló rész a képesítésre, a minősítésre és a beosztásra szorítkozik-e, és hogy van-e benne bizonyítatlan módszer. Ami átmegy, maradhat. Ami nem, azt átírod tényre, vagy jogászhoz küldöd, ha bizonytalan vagy.
- Gyűjtsd össze a szövegeket: weboldal, Google-profil, foglalási portál, posztok, hirdetések, szórólap.
- Húzd alá az orvosról szóló jelzőket. Ami nem képesítés, minősítés vagy beosztás, az kérdéses.
- Húzd alá a módszereket. Van-e mindegyik mögött bizonyíték?
- Nézd meg, áll-e az orvos neve vagy arca egy gyógyszer vagy termék mellett.
- Ha a szöveget AI írta, az orvos olvassa el mondatonként, mielőtt kimegy.
Példa (szemléltető, nem valós eset): egy bőrgyógyász magánrendelőjének weboldalán ez áll: „Dr. X, a bőrfiatalítás elismert mestere, egyedülálló módszerrel.” Az ellenőrzés két ponton áll meg: a „mester” minősítő jelző, az „egyedülálló módszer” pedig bizonyítatlan állítás. Az új szöveg: „Dr. X bőrgyógyász szakorvos, a klinika vezető orvosa. A kezelés lépéseit az első konzultáción vesszük végig.”
A Kódex nem némít el, hanem megmondja, miről beszélj. Ma este olvasd fel a weboldalad orvosi bemutatkozóját, és számold meg, hány szó nem képesítés, minősítés vagy beosztás: ez a szám a javítandó lista hossza. A Kódex szerinti, kérdés-alapú tartalomhoz építjük az SEO és AI-kereső csomagot; ha érdekel, Kérj értesítést.
Gyakori kérdések
Hirdethet-e egyáltalán egy magánorvos?
Igen. Az Orvosetikai Kódex nem tiltja a hirdetést, hanem azt szabja meg, mi szerepelhet benne az orvosról: a szakképesítés, a tudományos minősítés és az aktuális beosztás. Etikailag kifogásolható a nem bizonyított gyógymódok reklámozása. A rendelő adatai, a kezelés menete és az ár közlése ezen felül tájékoztatás, nem az orvos dicsérete.
Kiírhatom-e, hogy több mint tíz éve injektálok?
A tapasztalat éveiről a Kódex általam ismert szövege nem szól külön, ezért ezt jogásszal vagy az etikai testület gyakorlatával érdemes ellenőrizni. Ami biztosan belefér, az a szakképesítés, a tudományos minősítés és a beosztás. Ha a tapasztalatot igaz, ellenőrizhető tényként írod le, minősítő jelző nélkül, kisebb a kockázat, mint egy dicsérő jelzőnél.
Ha AI írja a hirdetésszöveget, ki felel érte?
Az orvos. Az Orvosetikai Kódex 2025. novemberi változata kimondja, hogy az MI javaslatainak elfogadása nem mentesíti az orvost döntéseinek személyes felelőssége alól. A pont a szakmai döntésről szól, de a hirdetésnél is ugyanaz a logika: a gép vázlatot ad, a kiadott szövegért az orvos és a klinika felel. Ezért minden szöveget az orvos hagy jóvá.
Ajánlhat-e egy orvos vény nélküli terméket a hirdetésben?
A gyógyszertörvény szerint a vény nélküli gyógyszer reklámja sem tartalmazhat egészségügyi szakember ajánlását, a vényköteles gyógyszer reklámozása pedig tilos. Kozmetikumra és orvostechnikai eszközre más szabály vonatkozhat, ezt termékenként kell megnézni. Az orvos arca és neve egy termék mellett ajánlásnak hat, ezért ezt kerüld.
Források
- Orvosetikai Kódex — Egészségügyi Tudományos Tanács, 2025.
- 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) — Nemzeti Jogszabálytár, 2026.
- Új szabályok szerint facebookozhatnak az egészségügyi dolgozók — Telex, 2026.
- Csak orvosok végezhetik, de autószerelő és műkörmös is ad be botoxot Magyarországon — HVG360, 2025.